A kezesség a polgári jogban a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettség, amely egy másik kötelem teljesítését biztosítja azáltal, hogy a kezes a főadós nemteljesítése esetére kötelezettséget vállal a főadósi kötelem teljesítésére. A kezes tehát a főadóshoz képest járulékos adós. A kezesség kiterjed az elválallása utáni mellékszolgáltatásokra, ha a kezes ezek kikötéséről tudott.

A Polgári törvénykönyv szerint kezességet csak írásban lehet vállalni (272. § (2) bekezdés). Lényeges, hogy a kezesség mindig az alapügylet hitelezője és a kezes közötti ingyenes szerződéssel jön létre.

Kezesség járulékos jellege 

Ha a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, úgy a kezessel szemben sem lehet helye állami kényszer alkalmazásának, a teljesítés nem kényszeríthető ki.

A kezesség mértékében is igazodik a főkötelemhez: a kezes kötelezettsége nem vállhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt.

A kezes a hitelezővel szemben érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek a kötelezettet megilletik a jogosulttal szemben. (pl.:elévülési kifogás)

A főadós kötelezettségének megszűnésével a kezesség is megszűnik, a kötelezett halála azonban nem szünteti meg a kötelmet, helyébe az örökös lép.

Megtérítési igény

Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. Tehát a teljesítő kezes a jogosult helyébe lép, a jogosult törvényi engedményese lesz.

Fajtái

  • Egyszerű vagy sortartó kezesség

Az egyszerű kezes egészen addig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően és rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható.

  • Készfizető kezesség

Ez a jogosult (hitelező) számára nagyobb biztonságot nyújt, hiszen a kezes sortartási kifogásra nem hivatkozhat, ha a felek így állapodtak meg, ha a kezességet kár megtérítéséért vállalták, ha a kezességet a bank válalta.(274. § 2.) Lehetőség van egyetemleges perlésre: a jogosult bármelyik kötelezettől követelheti az egész tartozást, vagy meg is oszthatja közöttük.

Ha a kezes kielégíti a jogosultat, a követelés reá száll.